Digitális tanulás: A felsőoktatás jövője, a jövő felsőoktatása?

digitalis_tanulas1

Húsz évvel ezelőtt a digitális tanulás még gyerekcipőben járt. A tanulók helyhez voltak kötve az asztali számítógépeknek köszönhetően, és a szélessávú internetet is csak ekkoriban kezdték el bevezetni az otthonokba. Az online kurzusoknak számtalan akadálya volt: a lassú internetkapcsolat és az aszinkron programok mellett könnyen elszigetelődve érezhette magát az a diák, aki mégis belevágott. A mobileszközök terjedése hozta meg az igazi áttörést az online oktatásban, hiszen ma már a társadalom nagy része több időt tölt okoseszközei használatával, mint az asztali számítógépek előtt. A Blackboard tavaly 13 egyetemi vezetőt kérdezett többek között a technológiai innovációk hatásairól a felsőoktatás közelmúltjára és jövőjére nézve.

A mobileszközök széleskörűvé válása direkt és indirekt módon befolyásolta és befolyásolja az oktatást. A rohamos terjedés következményeként robbanásszerűen megnőtt az általuk termelt adatmennyiség: 2015-ben 11 milliárd csatlakoztatott eszköz 12 zettabyte adatot generált (ami kb. 12 milliárd terabyte-nak felel meg), 2025-re az exponenciális növekedés által megközelítőleg 80 milliárd eszköz 163 zettabyte adatot fog létrehozni. Hasonló tempóban 2017-re az egy másodperc alatt elvégezhető számítások, feladatok mennyisége is 93 billiárdra nőtt a tudományos számítástechnika világában. Ezt a sebességet és adatmennyiséget használja ki a mesterséges intelligencia, mely a tanulásban is lehetőséget biztosíthat arra, hogy igény szerinti támogatást nyújtson az online kurzusokon tanulóknak, megakadályozva lemorzsolódásukat, kihullásukat a programból.

A Blackboard, egy felsőoktatási innovációkkal, technológiai fejlesztésekkel foglalkozó szervezet 2017-es jelentésében 13 egyetemi vezetővel, professzorral készítettek interjút a felsőoktatás elmúlt húsz évére és jövőjére vonatkozóan az USA-ban.

Ezekből kiderül, hogy az elkövetkező húsz évben feltehetőleg a mesterséges intelligencia, a virtuális és a kibővített valóság (virtual and augmented reality), a telepresence és a kibervédelem, kiberbiztonság lesznek a legmeghatározóbb hajtóerők az egyetemeken. A megkérdezett vezetők a digitális tanulásban (is) látják a jövőt.

Katie Blot, a Blackboard stratégiai vezetője szerint a legizgalmasabb kérdés az, hogy az oktatási technológia hogyan tud segíteni megoldani a felsőoktatás legégetőbb problémáit, hogyan birkózik meg a hallgatók hozzáférésével, sikerével kapcsolatos kihívásokkal 2037-re, azaz a következő húsz év alatt. Elmondása szerint nincs olyan megoldás, ami mindenkire egyformán érvényes lehet a tanulmányi eredményesség eléréséhez, de úgy véli, hogy az analitika, a rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiség elemzése hosszú távon segíteni fogja az intézményeket abban, hogy jobban megismerjék a tanulóikat, és személyre szabott módon tudják támogatni őket a sikeresség útján.

A 13 megkérdezett felsőoktatási vezető emellett arra is számít, hogy a főiskolák és egyetemek jelenlegi üzleti modellje elkerülhetetlenül egy nagy volumenű kivizsgáláson, újraértelmezésen fog átesni a következő húsz évben, hogy feltérképezzék és kijavítsák alapvető hibáit, hiányosságait.

A felsőoktatás központi tényezői közé fog tartozni elmondásuk szerint a big data, az adattudomány, illetve mind úgy vélik, hogy a technológiai fejlődés abba az irányba fogja terelni az oktatókat, hogy az ismeretek átadása helyett a gyakorlatorientált tudásátadást tartsák szem előtt.

Az interjúk során a résztvevőket – többek között a Drexel University Online elnökét, a New America felsőoktatási igazgatóját, a Google Analytics Edu oktatási vezetőjét – arról kérdezték, hogy véleményük szerint melyek voltak a legfontosabb felsőoktatásbeli fejlesztések az elmúlt 20 évben, melyek a legnagyobb kihívások, amikkel ma kell szembe néznie a felsőoktatásnak, és a technológia hogyan tudja hozzásegíteni az egyetemi vezetőket ezek leküzdéséhez. A megkérdezettek arra is válaszoltak, hogy milyennek képzelik el a felsőoktatást 2037-ben, illetve mit tartanak a legizgalmasabb kérdésnek a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban.

Susan Aldridge-et, a Drexel University Online elnökét a következő generációs digitális tanulási környezet foglalkoztatja leginkább, véleménye szerint ez a digitális környezet olyan önszerveződő, alkalmazkodó virtuális rendszerré alakul, mely fenntartható módon és jól mérhetően segíti elő a tanulást és elköteleződést, együttműködést és közösséget hozva létre. Ezek a rendszerek teszik lehetővé az egyetemek számára, hogy virtuális kapukat nyissanak a folyamatos képzés és együttműködés felé, melyeken keresztül bármilyen életkorban és életszakaszban járó tanulni vágyók rugalmasan be- és kiléphetnek a rendszerből, helyhez és időhöz kötöttség nélkül, változatos célokkal: ez fogja a legjobban támogatni az élethosszig tartó tanulást, mely egy alapvető szükséglet napjaink munkavállalói számára.

Az interjúalanyok kiemelték, hogy a tanulmányi rendszerek és az online oktatás elindulása a legfontosabb, nagy változást hozó tényezők az elmúlt húsz évből, míg hozzátették, hogy a következő húsz évben a mesterséges intelligencia, adatbiztonság és a kibervédelem fognak kulcsfontosságú szerepet játszani.

Amy Laitinen, a New America felsőoktatási igazgatója elmondta, hogy a technológia lehetővé tudná tenni, hogy mindenki magas minőségű oktatásban részesülhessen, azonban csakis akkor, ha az intézmények szemléletváltása megtörténik. Szerinte nem elég feltölteni a tanagyagot egy online felületre éppen azoknak az autodidaktáknak, akiknek eleve megvannak a képességeik, megelőző ismereteik, melyek elengedhetetlenek az önálló tanuláshoz, és van idejük és energiájuk, amit szívesen fordítanak az online ismeretszerzésre. Azt kell kitalálni, hogy hogyan lehet beágyazni ezekbe a tanulási rendszerekbe azt a támogatást, segítséget, amire egy diáknak szüksége van a sikerhez. Laitinen nem tudja megmondani, hogy az online oktatás ma valóban itt tart-e már. Az oktatásnak biztosítania kell, hogy a technológia ott tudja elérni az embereket, ahol éppen tartózkodnak, és ugyanakkor megadja nekik azt, amire szükségük van, amit el akarnak érni. Véleménye szerint ez utóbbiban még van hova fejlődni.

(Forrás: Blackboard; edscoop)