Hogyan építik fel jövőbeli profiljukat az innovatív, élvonalbeli egyetemek?
A felsőoktatás eredendően kapcsolódik a jövőhöz, mivel a jövő munkavállalóit és állampolgárait formálja. De vajon felfedezhetjük-e ezt a jövőorientáltságot a vezető innovatív egyetemek által kínált tanulmányi programokban? A kérdés megválaszolása érdekében kutatóközpontunk három kutatója átfogó elemzést végzett a vezető innovatív egyetemek mesterképzési programjairól: Fehér – Géring – Király, 2021. Miért a mesterképzés? A mesterképzések komplex tudást és készségeket igényelnek, amelyeket olyan globális vagy helyi munkaerőpiaci területeken tudnak kamatoztatni a hallgatók, ahol magas szintű problémamegoldó és hálózatépítő készségek szükségesek. Ilyen értelemben a mesterképzések jól mutatják az…
Változatos diskurzuselemzési megközelítések a közösségimédia-kutatásban
Az utóbbi években a diskurzuselemzés-alapú megközelítések egyre népszerűbbek nemcsak a szociológia, a nyelvészet, a kommunikáció- és médiatudomány területén, de ezek metszéspontjaiban is. Mivel kutatócsoportunk több projektjében is alkalmazunk diskurzuselemzést (DA, az angol discourse analysis kifejezés után), vagy annak bizonyos formáit, így érdeklődésünk már-már magától értetődő a megközelítés tudományos térben való megjelenése és interpretációja iránt. Hogy képet kapjunk a DA értelmezésének és használatának módjairól és összetettségéről, szisztematikus szakirodalmi áttekintést (systematic scoping review) készítettünk. Tekintettel arra, hogy a közösségi média relatíve új, mégis kimeríthetetlenül gazdag forrás a…
A halállal kapcsolatos tudatosság és az oktatás
A rettegéskezelés elmélete ’Az utolsó tabu: a halálhoz való viszonyunk és a fenntarthatóság’ című podcast epizódban Köves Alexandra Király Gáborral, a kutatóközpont szakmai vezetőjével, beszélgetett a halál és a fenntarthatóság összefüggéseiről. Ahogy azt a podcastban is hallhatjuk, Solomon és munkatársai, a rettegéskezelés elméletével foglalkozó kutatók szerint a mindennapi életünket a halál árnyékában éljük. Ez azt jelenti, hogy próbáljuk nem észrevenni, hogy múlandó lények vagyunk, hogy a fizikai világhoz tartozunk, ahol szétesnek a dolgok, ahol minden véges. Ha valami erre emlékeztet minket, akkor próbáljuk a feltörő…
Vállalkozók – akkor és most
A vállalkozás talán az egyik legrégebb óta jelen lévő foglalkozás a világon. Elég csak azokra az emberekre gondolni, akiknek nap, mint nap kellett a szántóföldeken dolgozni, vagy állatokat tenyészteni a családjaik megélhetésének biztosítása miatt. Ők valójában vállalkozói tevékenységet folytattak, habár az első definíció csak 1800 körül született meg Jean-Baptiste Say-nek köszönhetően. Hosszú évek alatt a vállalkozások, és ezzel együtt a vállalkozók tulajdonságai is rengeteget alakultak. Jó példa erre a nemi egyenjogúság témájának előtérbe kerülése, amely úgy tűnik, hogy 1986-ban még nem foglalkoztatta ilyen mértékben a…
(Un)bundling, avagy a felsőoktatás belső kötelékei
A Duna menti országokat tömörítő második Danube Conference for Higher Education Management konferencia november 22-23-án került megrendezésre Budapesten. Az előadók között volt a BGE két kutatója: Király Gábor, a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ szakmai vezetője, és Géring Zsuzsanna, a Központ vezetője, akik abban a témában adtak elő, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan választhatják szét (unbundling) a klasszikusan rájuk szabott funkciókat, és hogyan lehet mérlegre tenni ezeket az egymástól eltérő új modelleket. Az első Danube Conference for Higher Education Management a németországi Ulmban a vezetőket, döntéshozókat,…
A „lassú étel” mozgalom után itt a „lassú oktatás”?
A felgyorsult életritmusunk ellenében létrejött Slow-mozgalom először a rohanó étkezést szemelte ki, hogy megváltoztassa a „slow-food” módszerrel, melyet alkalmazva nem csak sietve belapátoljuk a falatokat, hanem időt hagyunk minden részlet kiélvezésére. A magyarul „lassítás”-ként megfogalmazható trend mára elérte az életünk összes területét, a mozgalomban részt vevők egyszerre lassítanak az utazáson, az olvasáson, a szexuális életen – miért éppen az oktatás maradna ki? Az akadémiai világban is egyre inkább érződik, hogy szükség lenne a lassításra, sokan panaszkodnak az időhiányra, az intézményi terhekre és az oktatás elszemélytelenedésére.…
Felpörgő gazdaság, lemaradozó egyetemek – hol ereszt a kelet-európai kutatási gépezet?
A vasfüggöny leomlása után sok minden adott volt, hogy a korábbi szocialista országok együtt fejlődve csatlakozzanak Nyugat-Európához. Az egyetemi szféra kutatási eredményességében azonban nem tudott mindenki magasabb fokozatra váltani, így például a volt keletnémet és a lengyel felsőoktatás között egyre nagyobb szakadék tátong, melyet a gazdasági különbségek nem indokolnak. Hol ereszthet a lengyel modell, és milyen következtetést vonhat le ebből a többi kelet-európai posztszocialista EU-tagállam? A Berlini Humboldt Egyetem és a Varsói Egyetem akár ikrek is lehetnének, hiszen mindkettőt az 1810-es években alapították, mindkettő a…
A jövő egyeteme a felhők közt épül
Az oktatás digitalizálódása egyre nagyobb szerepet kap, mindennapjainkban tapasztalhatjuk, hogyan kerül fel több és több tananyag és elvégzendő feladat a digitális platformokra. De vajon ha minden könnyebben működik a virtuális térben, akkor szükségünk van még egyáltalán campusokra? „Az egyetemek sajnos megragadtak a múltban” – halljuk sokszor, pedig a változás kézzelfogható, gondoljunk csak az egyetemi könyvtárakra, milyenek voltak régen, és milyenek ma. Míg anno a diákok garmadája versengett egy-egy kötet kölcsönzéséért, a szakkönyvek végtelen labirintusában kellett eligazodnunk a katalóguskártyákat böngészve, addig ma már jószerivel digitális a…
Vonzások és taszítások: az oktatás és kutatás viszonyáról rendezett műhelykonferencia margójára
2018. június 20-án a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjával (NFKK) közösen műhelykonferenciát tartottunk, melynek fókuszában az oktatás és kutatás kapcsolata állt. Az előadásokból megismerhettük a témával kapcsolatos szakirodalom főbb megállapításait, empirikus kutatási eredményeket és néhány hazai és külföldi felsőoktatási intézményben szerzett tapasztalatot. Az oktatás és kutatás kapcsolatát taglaló irodalmakban ma már szinte alapvetésnek számít, hogy a két legnyilvánvalóbb egyetemekhez köthető tevékenységekre nem mint vagylagos kategóriákra, hanem mint egymással szervesen összekapcsolódó folyamatokra érdemes tekintenünk. Az előadások egyik fontos közös tapasztalata, hogy az oktatás és…
Digitális tanulás: A felsőoktatás jövője, a jövő felsőoktatása?
Húsz évvel ezelőtt a digitális tanulás még gyerekcipőben járt. A tanulók helyhez voltak kötve az asztali számítógépeknek köszönhetően, és a szélessávú internetet is csak ekkoriban kezdték el bevezetni az otthonokba. Az online kurzusoknak számtalan akadálya volt: a lassú internetkapcsolat és az aszinkron programok mellett könnyen elszigetelődve érezhette magát az a diák, aki mégis belevágott. A mobileszközök terjedése hozta meg az igazi áttörést az online oktatásban, hiszen ma már a társadalom nagy része több időt tölt okoseszközei használatával, mint az asztali számítógépek előtt. A Blackboard tavaly…