(Un)bundling, avagy a felsőoktatás belső kötelékei

unbundling

A Duna menti országokat tömörítő második Danube Conference for Higher Education Management konferencia november 22-23-án került megrendezésre Budapesten. Az előadók között volt a BGE két kutatója: Király Gábor, a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ szakmai vezetője, és Géring Zsuzsanna, a Központ vezetője, akik abban a témában adtak elő, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan választhatják szét (unbundling) a klasszikusan rájuk szabott funkciókat, és hogyan lehet mérlegre tenni ezeket az egymástól eltérő új modelleket. Az első Danube Conference for Higher Education Management a németországi Ulmban a vezetőket, döntéshozókat,…

Tovább »

A „lassú étel” mozgalom után itt a „lassú oktatás”?

nature-sand-rock-black-and-white-white-photography-419409-pxhere.com

A felgyorsult életritmusunk ellenében létrejött Slow-mozgalom először a rohanó étkezést szemelte ki, hogy megváltoztassa a „slow-food” módszerrel, melyet alkalmazva nem csak sietve belapátoljuk a falatokat, hanem időt hagyunk minden részlet kiélvezésére. A magyarul „lassítás”-ként megfogalmazható trend mára elérte az életünk összes területét, a mozgalomban részt vevők egyszerre lassítanak az utazáson, az olvasáson, a szexuális életen – miért éppen az oktatás maradna ki? Az akadémiai világban is egyre inkább érződik, hogy szükség lenne a lassításra, sokan panaszkodnak az időhiányra, az intézményi terhekre és az oktatás elszemélytelenedésére.…

Tovább »

Felpörgő gazdaság, lemaradozó egyetemek – hol ereszt a kelet-európai kutatási gépezet?

writing-number-country-travel-europe-map-1223913-pxhere.com (1)

A vasfüggöny leomlása után sok minden adott volt, hogy a korábbi szocialista országok együtt fejlődve csatlakozzanak Nyugat-Európához. Az egyetemi szféra kutatási eredményességében azonban nem tudott mindenki magasabb fokozatra váltani, így például a volt keletnémet és a lengyel felsőoktatás között egyre nagyobb szakadék tátong, melyet a gazdasági különbségek nem indokolnak. Hol ereszthet a lengyel modell, és milyen következtetést vonhat le ebből a többi kelet-európai posztszocialista EU-tagállam? A Berlini Humboldt Egyetem és a Varsói Egyetem akár ikrek is lehetnének, hiszen mindkettőt az 1810-es években alapították, mindkettő a…

Tovább »

A jövő egyeteme a felhők közt épül

training-graduation-online-degree-education-library-1445649-pxhere.com

Az oktatás digitalizálódása egyre nagyobb szerepet kap, mindennapjainkban tapasztalhatjuk, hogyan kerül fel több és több tananyag és elvégzendő feladat a digitális platformokra. De vajon ha minden könnyebben működik a virtuális térben, akkor szükségünk van még egyáltalán campusokra? „Az egyetemek sajnos megragadtak a múltban” – halljuk sokszor, pedig a változás kézzelfogható, gondoljunk csak az egyetemi könyvtárakra, milyenek voltak régen, és milyenek ma. Míg anno a diákok garmadája versengett egy-egy kötet kölcsönzéséért, a szakkönyvek végtelen labirintusában kellett eligazodnunk a katalóguskártyákat böngészve, addig ma már jószerivel digitális a…

Tovább »

Vonzások és taszítások: az oktatás és kutatás viszonyáról rendezett műhelykonferencia margójára

play-community-student-education-classroom-research-832522-pxhere.com

2018. június 20-án a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjával (NFKK) közösen műhelykonferenciát tartottunk, melynek fókuszában az oktatás és kutatás kapcsolata állt. Az előadásokból megismerhettük a témával kapcsolatos szakirodalom főbb megállapításait, empirikus kutatási eredményeket és néhány hazai és külföldi felsőoktatási intézményben szerzett tapasztalatot. Az oktatás és kutatás kapcsolatát taglaló irodalmakban ma már szinte alapvetésnek számít, hogy a két legnyilvánvalóbb egyetemekhez köthető tevékenységekre nem mint vagylagos kategóriákra, hanem mint egymással szervesen összekapcsolódó folyamatokra érdemes tekintenünk. Az előadások egyik fontos közös tapasztalata, hogy az oktatás és…

Tovább »

Digitális tanulás: A felsőoktatás jövője, a jövő felsőoktatása?

digitalis_tanulas1

Húsz évvel ezelőtt a digitális tanulás még gyerekcipőben járt. A tanulók helyhez voltak kötve az asztali számítógépeknek köszönhetően, és a szélessávú internetet is csak ekkoriban kezdték el bevezetni az otthonokba. Az online kurzusoknak számtalan akadálya volt: a lassú internetkapcsolat és az aszinkron programok mellett könnyen elszigetelődve érezhette magát az a diák, aki mégis belevágott. A mobileszközök terjedése hozta meg az igazi áttörést az online oktatásban, hiszen ma már a társadalom nagy része több időt tölt okoseszközei használatával, mint az asztali számítógépek előtt. A Blackboard tavaly…

Tovább »

Mi mentheti meg a felsőoktatást? – Három kemény igazság

mi_mentheti_meg_a_felsooktatast

Elterjedt vélemény, hogy ma már mindenkinek a felsőoktatásban a helye: a felsőfokú képzések tömegesedése azonban nem feltétlenül a várt irányba vezet. Sok a lemorzsolódó, és a diploma már nem jelent egyenes utat a jó állásokhoz. Mi mentheti meg a felsőoktatást? Tényleg mindenkinek a továbbtanulás a legjobb befektetés? Tudja-e azt nyújtani az egyetem a készségek szintjén, amit a munka világa megkövetel? Adam Enbar, a Flatiron School társalapítója és elnöke szerint létezik három olyan igazság, melyeket felismerve és belátva jó irányt vehet a felsőoktatás. Habár a számítógépes…

Tovább »

Mentálhigiénés krízis a felsőoktatásban – az egyetemnek gazdasági érdeke a változás

mental

Az egyetemi élet sokak számára egyet jelent a bulizással, az izgalmas lehetőségekkel és a felhőtlen fiatalság megélésével. Az utóbbi évek vizsgálatai azonban egy egyre inkább elharapódzó mentálhigiénés krízisre hívják fel a figyelmet, melynek megoldása ráadásul az oktatási intézmények gazdasági érdeke is lenne. A felsőoktatás nem csak a tudásátadás, de a szellemi és szociális nevelés egyik kiemelten fontos terepe, mégis, az utóbbi évek vizsgálatai egy olyan tendenciát rajzolnak ki, melyek rávilágítanak, hogy milyen jelentős mértékű a mentális nehézségek és betegségek jelenléte az egyetemi szférában.

Tovább »