Könyvajánló: „The Slow Professor” – A tudatos oktatás és egyetem felé

Mit jelent a lassú élet művészete az akadémia szférában? Mi a baj a jelenlegi egyetemi működéssel? Miért kellene és hogyan lehetne több tudatosságot becsempészni az egyetemi oktatói praxisba? Maggie Berg and Barbara K. Seeber tapasztalt oktatókként reflektálnak arra, hogy szerintük mik az akadémiai működéssel kapcsolatos legfontosabb problémák és a slow mozgalomból kölcsönzött alapelvekkel hogyan lehetne változást elérni. Könyvük egyfelől kiáltvány a reflexívebb egyetemért, másfelől önsegítő kiadványként is felfogható azok számára, akik a felgyorsult és személytelenné váló akadémia szférában tevékenykedve kezdik elveszíteni a lelkesedésüket. Az emberi…

Tovább »

A „lassú étel” mozgalom után itt a „lassú oktatás”?

nature-sand-rock-black-and-white-white-photography-419409-pxhere.com

A felgyorsult életritmusunk ellenében létrejött Slow-mozgalom először a rohanó étkezést szemelte ki, hogy megváltoztassa a „slow-food” módszerrel, melyet alkalmazva nem csak sietve belapátoljuk a falatokat, hanem időt hagyunk minden részlet kiélvezésére. A magyarul „lassítás”-ként megfogalmazható trend mára elérte az életünk összes területét, a mozgalomban részt vevők egyszerre lassítanak az utazáson, az olvasáson, a szexuális életen – miért éppen az oktatás maradna ki? Az akadémiai világban is egyre inkább érződik, hogy szükség lenne a lassításra, sokan panaszkodnak az időhiányra, az intézményi terhekre és az oktatás elszemélytelenedésére.…

Tovább »

Felpörgő gazdaság, lemaradozó egyetemek – hol ereszt a kelet-európai kutatási gépezet?

writing-number-country-travel-europe-map-1223913-pxhere.com (1)

A vasfüggöny leomlása után sok minden adott volt, hogy a korábbi szocialista országok együtt fejlődve csatlakozzanak Nyugat-Európához. Az egyetemi szféra kutatási eredményességében azonban nem tudott mindenki magasabb fokozatra váltani, így például a volt keletnémet és a lengyel felsőoktatás között egyre nagyobb szakadék tátong, melyet a gazdasági különbségek nem indokolnak. Hol ereszthet a lengyel modell, és milyen következtetést vonhat le ebből a többi kelet-európai posztszocialista EU-tagállam? A Berlini Humboldt Egyetem és a Varsói Egyetem akár ikrek is lehetnének, hiszen mindkettőt az 1810-es években alapították, mindkettő a…

Tovább »

A jövő egyeteme a felhők közt épül

training-graduation-online-degree-education-library-1445649-pxhere.com

Az oktatás digitalizálódása egyre nagyobb szerepet kap, mindennapjainkban tapasztalhatjuk, hogyan kerül fel több és több tananyag és elvégzendő feladat a digitális platformokra. De vajon ha minden könnyebben működik a virtuális térben, akkor szükségünk van még egyáltalán campusokra? „Az egyetemek sajnos megragadtak a múltban” – halljuk sokszor, pedig a változás kézzelfogható, gondoljunk csak az egyetemi könyvtárakra, milyenek voltak régen, és milyenek ma. Míg anno a diákok garmadája versengett egy-egy kötet kölcsönzéséért, a szakkönyvek végtelen labirintusában kellett eligazodnunk a katalóguskártyákat böngészve, addig ma már jószerivel digitális a…

Tovább »

Vonzások és taszítások: az oktatás és kutatás viszonyáról rendezett műhelykonferencia margójára

play-community-student-education-classroom-research-832522-pxhere.com

2018. június 20-án a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjával (NFKK) közösen műhelykonferenciát tartottunk, melynek fókuszában az oktatás és kutatás kapcsolata állt. Az előadásokból megismerhettük a témával kapcsolatos szakirodalom főbb megállapításait, empirikus kutatási eredményeket és néhány hazai és külföldi felsőoktatási intézményben szerzett tapasztalatot. Az oktatás és kutatás kapcsolatát taglaló irodalmakban ma már szinte alapvetésnek számít, hogy a két legnyilvánvalóbb egyetemekhez köthető tevékenységekre nem mint vagylagos kategóriákra, hanem mint egymással szervesen összekapcsolódó folyamatokra érdemes tekintenünk. Az előadások egyik fontos közös tapasztalata, hogy az oktatás és…

Tovább »

Műhelykonferencia az oktatás és kutatás kapcsolatáról

RT

“Oktatás és kutatás: vonzások és taszítások” címmel a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjával (NFKK) együttműködésben műhelykonferenciát szerveztünk 2018. június 20-án. A rendezvény célja a kutatási és oktatási folyamatok lehetséges összekapcsolódásainak keresése, a témával kapcsolatos tudományos diskurzusban felmerülő elméleti dilemmák és gyakorlati tapasztalatok megvitatása. A műhelykonferencia ideje és helye: 2018. június 20. (szerda), 13.00-17.00;  Budapesti Corvinus Egyetem, C. épület, könyvtári előadóterem Bővebb információ az előadásokról és a rendezvényről itt. Az elhangzott előadások összefoglalója.  

Tovább »

Digitális tanulás: A felsőoktatás jövője, a jövő felsőoktatása?

digitalis_tanulas1

Húsz évvel ezelőtt a digitális tanulás még gyerekcipőben járt. A tanulók helyhez voltak kötve az asztali számítógépeknek köszönhetően, és a szélessávú internetet is csak ekkoriban kezdték el bevezetni az otthonokba. Az online kurzusoknak számtalan akadálya volt: a lassú internetkapcsolat és az aszinkron programok mellett könnyen elszigetelődve érezhette magát az a diák, aki mégis belevágott. A mobileszközök terjedése hozta meg az igazi áttörést az online oktatásban, hiszen ma már a társadalom nagy része több időt tölt okoseszközei használatával, mint az asztali számítógépek előtt. A Blackboard tavaly…

Tovább »

Mi mentheti meg a felsőoktatást? – Három kemény igazság

mi_mentheti_meg_a_felsooktatast

Elterjedt vélemény, hogy ma már mindenkinek a felsőoktatásban a helye: a felsőfokú képzések tömegesedése azonban nem feltétlenül a várt irányba vezet. Sok a lemorzsolódó, és a diploma már nem jelent egyenes utat a jó állásokhoz. Mi mentheti meg a felsőoktatást? Tényleg mindenkinek a továbbtanulás a legjobb befektetés? Tudja-e azt nyújtani az egyetem a készségek szintjén, amit a munka világa megkövetel? Adam Enbar, a Flatiron School társalapítója és elnöke szerint létezik három olyan igazság, melyeket felismerve és belátva jó irányt vehet a felsőoktatás. Habár a számítógépes…

Tovább »

Kutatóink szekciója az ISA XIX. kongresszusán

isa_logo

Az ISA (International Sociological Association) XIX. kongresszusát Torontóban rendezik 2018. július 15. és 21. között. A nagyszabású nemzetközi konferencia egyik szekciójának szervezője a FHERC két vezető kutatója, Géring Zsuzsanna és Király Gábor. A workshop “Az egyetem szerepe és felelőssége a jövő társadalmainak alakításában” címet viseli. A felsőoktatási szektor napjainkban komoly kihívásokkal néz szembe, adaptív kapacitásait számos társadalmi, politikai, gazdasági és technológiai változás teszi próbára. A kihívások megjelennek az akadémiai diskurzusban is. Viszonylag sok kutatás szól arról, hogyan alkalmazkodhatnak a felsőoktatási intézmények az aktuális trendekhez, arról…

Tovább »