Merre is keressük a felsőoktatás jövőjét?
Nagy, sok témát és diszciplínát átfogó kérdések vizsgálata esetén gyakran úgy érezzük, hogy a górcső alá kerülő téma olyan sokféle, hogy nem is tudjuk, hol érdemes nekikezdeni az elemzésnek. Kutatásunkban úgy éreztük, hogy az lenne a megfelelő kezdeti lépés, ha egy afféle térképet kaphatnánk a kezünkbe, amely megmutatja, hogy milyen kulcsfogalmakat érint a nemzetközi szakirodalom, mik azok a – ha úgy tetszik – tereptárgyak, melyek megismerésével a jövőbeni tájékozódás már könnyebbé válhat, de önmagában is érdekes képet vet a felsőoktatás-kutatásról.
Ha a térképünk sarkában össze kellene foglalnunk, hogy mit is tart a tájékozódni vágyó a kezében, akkor azt tüntetnénk fel, hogy a 2011 és 2014 közötti időtartamban született szakirodalmakat vettük számba, melyek a felsőoktatás, a gazdaság, és a gazdasági felsőoktatás jövőjével foglalkoznak. Az ilyenkor szokásos rostálással kiszűrtünk a nem megfelelő találatokat, míg végül 75 célkeresztbe illő irodalom maradt. Ezeket rendszerezve és sorra véve született meg az a 32 témából álló lista, ami aztán a szófelhőbe kerülhetett, ezek a kifejezések határozzák meg leginkább a felsőoktatás jövőjével foglalkozó írásokat, ezek a kulcsszavakat érdemes leginkább kiemelnünk, ha a témát valamilyen szempontból vizsgálni szeretnénk.
A cikkek születési helye szerint két nemzet emelkedik ki, a témával foglalkozó szakirodalom közel negyede az Egyesült Királyságban született, míg az Egyesült Államokhoz köthető az írások 14%-a, viszont összesítve elmondható, hogy a cikkek közel kétharmada Európában és Észak-Amerikában íródott, ami fontos tájoló lehet az eredmények elrendezéséhez.
A felsőoktatás jövőjével kapcsolatos cikkek, ahogy azt előzetesen várni lehetett, nagyon változatos témákat ölelnek fel: megtalálhatók közöttük az intézményi aspektusok mellett a jogi és pénzügyi szempontok, de a tudás és a gender témája is. Természetesen az oktatási tárgykör „kötelező” ágazatai mind jelen vannak a térképünkön, így az egyetemek, főiskolák, hallgatói szempontok, oktatói szempontok, oktatás, tanulás, curriculum stb. Mivel a keresésünk fókuszául a felsőoktatásban elkövetkező átalakulásokat tűztük ki, így nem meglepő, hogy a jövő és a változás szavak is biztosan és egyenletesen megjelennek a témával foglalkozó irodalomban.
Érdekes megnézni a kulcsszavak egymáshoz való viszonyulását, hogy milyen módon járnak együtt az irodalmakban, vagy éppen mik azok a fogalmak, melyek együtt jellemzően nem működnek jól. Az első figyelemfelkeltő különbségtétel – mint azt a közbeszédben is gyakran tapasztalhatjuk – a főiskolákat és az egyetemeket elválasztó vonal.
Azok az irodalmak, melyek a főiskola kulcsszó alá tartoznak, leginkább a hallgatókkal kapcsolatos témákra reflektáltak, addig az egyetemmel felcímkézettek a társadalmi, jogi és intézményi aspektusokkal foglalkoztak.
A másik érdekesség, hogy a gazdasági oktatással foglalkozó akadémiai szövegekben a tárgyalt téma összekapcsolódik a menedzsment kérdéseivel, gyakran kerülnek elő olyan kulcsszavak, mint stratégiai tervezés, kormányzás, döntéshozatal és időmenedzsment. Mindezen szerkezeti elemek mellett a vizsgálatunk fő célkitűzése a jövőről való vélekedés megismerése, melyet jól jellemez, ha látjuk, milyen kifejezések szerepelnek gyakran a jövőt vizsgáló irodalmakban: a magától értetődő változás kulcsszó mellett leginkább pszichológiai kulcsszavak kerültek a térképünkre, mint például a személyes jellemzők, a választás, beállítódás és a bizalom.
A fenti szófelhő szerkesztése és a felsőoktatás jövőjét vizsgáló irodalmak vizsgálata során lehetőségünk nyílt, hogy egy kicsit hátrébb lépve összegző képet kapjunk az akadémiai párbeszédben születő eredményekről. Így a kutatók a témák és az utóbbi években futó trendek között azon túl, hogy könnyebben eligazodhatnak, láthatják azt is, hogy milyen területek kerültek már feltárásra, és ezzel ötleteket kaphatnak akár új részterületek felfedezésére.