Kapcsolódások és ellentétek a felsőoktatási jövőképekkel kapcsolatos oktatói és hallgatói véleményekben – új magyar publikáció
Megjelent Géring Zsuzsanna, Király Gábor, Miskolczi Péter, Szendrei-Pál Eszter és Tamássy Réka új publikációja az Educatio folyóiratban.
Kutatóink az üzleti felsőoktatásra ható fő tendenciák és lehetséges jövőszcenáriók feltérképezése után az üzleti felsőoktatás különböző szereplőivel: oktatókkal és hallgatókkal készítettek szcenárió workshopokat, hogy feltárják, az egyes szereplőcsoportok hogyan viszonyulnak a kutatók által kialakított négy felsőoktatási jövőképhez. Elemzésükben bemutatják a rugalmasság – stabilitás és a holisztikus oktatás – mikroképzés tengelyek mentén kialakított jövőképeket (stabil mikroképzések; rugalmas mikroképzések, stabil holisztikus képzés és rugalmas holisztikus képzés), és az egyes érintetti csoportok által a jövő felsőoktatása kapcsán legtöbbször említett pozitívumokat és kihívásokat. Így például azt, hogy mindkét érintetti csoport egyhangúan pozitívumként említette meg, ha az adott szcenárióban a jövő egyetemi képzése követi, kielégíti a munkaerőpiaci elvárásokat, míg az oktatók kihívásként, negatívumként élték meg, ha egy adott szcenárióban megítélésük szerint az egyetemek és a diploma klasszikus szerepe, presztízse gyengül.
Géring és munkatársai mindemellett részletesen elemezték a legellentmondásosabb jövőképet (rugalmas mikroképzések), amelyet az oktatók leginkább elvetettek, a hallgatók viszont legnagyobb arányban preferáltak, illetve a konszenzus lehetséges terepeként szolgáló, mindkét csoport által elfogadhatónak ítélt szcenáriót is (rugalmas-holisztikus oktatást előrevetítő szcenárió).
Következtetéseikben kutatóink megállapítják, hogy az érintetti csoportok véleménye nagyban különbözik a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban megkerülhetetlennek bizonyuló kérdésekben – a munkaerőpiac és felsőoktatás kapcsolata, valamint a rugalmasság kérdése kapcsán. Emellett ajánlásokat is fogalmaznak meg arra, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan próbálhatják meg mindkét gyakran említett szempontot beépíteni működésükbe úgy, hogy egyik érintetti csoportjukat se idegenítsék el a folyamat során.
A kutatás itt érhető el.