Kihívások a szövegbányászat és a vállalkozó egyetemek vizsgálatában
Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában megrendezésre kerülő Kihívások és igények a statisztikában című konferencián a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ három tagja tartott előadást 2018. november 16-án, mindkét prezentációban egy-egy fontos dilemmát ismertetve.
Király Gábor a vállalkozó egyetemek koncepcióját és annak mérési problémáit mutatta be, míg Géring Zsuzsanna és Rakovics Márton a szövegbányászat statisztikai kérdéseit járta körül.
Az egyetemek kihívások előtt állnak, a tudástársadalom kérdései, a finanszírozás szűkülése és a társadalmi-gazdasági hasznosság számonkérése mind az úgynevezett vállalkozó egyetemek elterjedését segíti elő, kezdte az előadását Király Gábor. Három nézőpont, három ideáltípus mentén érdemes megvizsgálni a témát: szervezet-, ökoszisztéma- és emberközpontú megközelítéseket alapul véve. Az elsőnek fő fókusza a finanszírozási források diverzifikálása, mely a szervezeti szinten az egyetemet, míg egyéni szinten az egyetemi vállalkozót helyezi középpontba. A szervezetközpontú megközelítés leginkább számszerűsíthető indikátorokra támaszkodik, a licencek, szabadalmak, projektek és a gazdaság szereplőivel való együttműködés mérését veszi alapul. A második, ökoszisztéma-központú megközelítés főszereplője maga a vállalkozói ökoszisztéma, melyben az egyetem egy központi gócpontként van jelen. Itt az egyetem leginkább a külső szereplőket támogatja, nekik nyújt szolgáltatásokat, és a sikerességét is elsősorban azzal méri, hogy mennyi összeköttetést tudott létrehozni, mennyire tudta kiépíteni a támogatói struktúrát. A harmadik az emberközpontú megközelítés, mely szerint a felsőoktatás innovatív projektekkel lendíti előre a társadalom és az egyének átalakulását. Ennek a nézőpontnak a legfontosabb szereplői az egyetemi emberek: gyakorló szakemberek, hallgatói csoportok és vállalkozó szellemű egyetemi kollégák. Itt sokkal inkább a kvalitatív indikátorok dominálnak, a közös kreatív víziók, a jelentőségteljes dolgok összegyűjtése és a szakemberek közti párbeszéd minősége adja a mértéket. A fenti három ideáltípus módszereiben is eltérő, így abban is jelentős különbségeket mutatnak, hogy hogyan viszonyulnak a klasszikus egyetemekhez.
A gazdasági szereplőkkel és a szélesebb gazdasági környezettel való együttműködés, a közvetett társadalmi hatások, az innovációk eltérő idejű „beérése”, és a nehezen mérhető eredmények mind-mind torzítják, nehezítik a vállalkozó egyetemek hatásának vizsgálatát.
Géring Zsuzsanna és Rakovics Márton előadásában a szövegbányászat statisztikai dilemmáit vizsgálták, melynek során azokat az akadályokat vették sorra, amelyek a szövegekből való információkinyerés során a kutatókat hátráltatják, tévutakra terelik.
A szövegbányászat célja a strukturálatlan szövegekből való strukturált információ gyűjtése, mintázatok és kapcsolatok gépi eljárással történő feltárása, illetve nagyobb adathalmaz (szöveg) rövid időn belüli feldolgozása.
A módszer számos lehetőséget nyújt a kutatóknak: nagy mennyiségű szöveg dolgozható fel a segítségével, a reprezentativitást és a megbízhatóságot növeli, valamint az automatizálás lehetősége gyors és széleskörű vizsgálódást biztosít. Hátrányai azonban, hogy a digitális szövegbányászat szakmai és technikai tudást egyaránt megkövetel, valamint az, hogy a kutatás fókusza csak bizonyos (szintaktikai és szemantikai) kérdésekre irányulhat.
Az előadások a három napos „A múltból átívelő jövő – VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia” programjának részét képezték.
(Fotó: mta.hu/ Szigeti Tamás)