Hanyatlás vagy megújulás a felsőoktatásban? A Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ új Horizon Scanning jelentéssorozata
A Budapesti Gazdasági Egyetem Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központja (FHERC) egy új Horizon Scanning jelentéssorozatot indított, amely az akadémiai és szakértői diskurzusok alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen trendek azonosíthatók a felsőoktatás jövőjével. Ez a projekt – amely egy hosszabb NKFIH által támogatott kutatás (FK127972) része – a COVID19 járvány körüli megváltozott helyzet miatt égetően aktuálissá vált. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy folyamatosan nyilvánosan elérhetővé tesszük a készülő jelentéseinket, hogy segíthessük a szektor különböző érintettjeit eligazodni napjaink átalakuló felsőoktatási környezetében. A felvezető részben…
Európai kutatói hálózat tagja lett a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ
A dán Centre for Higher Education Futures (CHEF) felsőoktatás-kutató központ vezetésével egy dániai alapból támogatott nemzetközi projekt indult 2019-ben, „European Universities – Critical Futures” címmel. Február 20-án érkezett a hír, hogy felvették tagnak ebbe a projektbe a BGE Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központját (FHERC). A projektet egy 17 európai felsőoktatás-kutató központból álló hálózat jegyzi, akikhez plusz tagként csatlakozott az FHERC. A kutatási projekt célja egyfelől létrehozni egy nemzetközi hálózatot a téma senior és junior kutatóinak, másfelől biztosítani köztük a tudásmegosztást, új kutatásokat kialakítani, PhD képzéseket szervezni. Mindezt…
(Un)bundling, avagy a felsőoktatás belső kötelékei
A Duna menti országokat tömörítő második Danube Conference for Higher Education Management konferencia november 22-23-án került megrendezésre Budapesten. Az előadók között volt a BGE két kutatója: Király Gábor, a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ szakmai vezetője, és Géring Zsuzsanna, a Központ vezetője, akik abban a témában adtak elő, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan választhatják szét (unbundling) a klasszikusan rájuk szabott funkciókat, és hogyan lehet mérlegre tenni ezeket az egymástól eltérő új modelleket. Az első Danube Conference for Higher Education Management a németországi Ulmban a vezetőket, döntéshozókat,…
A BGE kutatói a második Danube Felsőoktatás-menedzsment konferencián
Budapesten került megrendezésre a Duna menti országokat tömörítő 2nd Danube Conference for Higher Education Management konferencia 2018. november 22-23-án. A BGE két témában is képviseltette magát. Egyrészt Király Gábor, a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ szakmai vezetője mutatott be új felsőoktatási intézményi modelleket. Ezek a modellek eltérő válaszokat próbálnak adni a felsőoktatási szektort érintő kihívásokra. A másik előadást Géring Zsuzsanna, a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ vezetője tartotta, ahol a BGE etikai kódexének készítési folyamatáról beszélt a jelen lévő szakértőknek és kutatóknak. Az előadás az érintetti bevonással…
Kihívások a szövegbányászat és a vállalkozó egyetemek vizsgálatában
Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában megrendezésre kerülő Kihívások és igények a statisztikában című konferencián a Felsőoktatás Jövője Kiválósági Központ három tagja tartott előadást 2018. november 16-án, mindkét prezentációban egy-egy fontos dilemmát ismertetve. Király Gábor a vállalkozó egyetemek koncepcióját és annak mérési problémáit mutatta be, míg Géring Zsuzsanna és Rakovics Márton a szövegbányászat statisztikai kérdéseit járta körül. Az egyetemek kihívások előtt állnak, a tudástársadalom kérdései, a finanszírozás szűkülése és a társadalmi-gazdasági hasznosság számonkérése mind az úgynevezett vállalkozó egyetemek elterjedését segíti elő, kezdte az előadását Király Gábor.…
Az EBEN kutatási konferencián jártunk Bécsben
Az EBEN (European Business Ethics Network) kutatási konferenciáját idén Bécsben rendezték meg 2018. szeptember 6-8. között. A konferencia az üzleti etika témáját járta körül, azon belül is a vállalatok és szereplőik csaló magatartásának vizsgálata volt középpontban. A konferencián előadóként vett részt Nick Chandler, jelenleg is zajló kutatásunk projektvezetője, melynek fókuszában a hallgatói csalás áll. Előadásának témája volt az oktatók reakciója az üzleti hallgatók csalási magatartására. A konferencia Richard Nielson izgalmas előadásával kezdődött, melyben az akciókutatás hasznára és relevanciájára hívta fel a figyelmet. A társadalomtudományi megközelítést…
Interaktív műhelybeszélgetés a tanulás jövőjéről
A BGE-n hagyományosan megrendezésre kerülő Kutatói Napok egyik idei eseményének kiválósági központunk volt a házigazdája. 2018. április 5-én vezető kutatóink, Király Gábor és Géring Zsuzsanna a tanulás jövőjéről tartottak interaktív műhelybeszélgetést, ahol az egyetem munkatársai azt vitatták meg egymással, kinek mit jelent a tanulás, milyen jövőt látnak maguk előtt, hogyan gondolkodnak a jövőben szükséges készségekről és lehetséges tanulási modellekről. Célunk egy olyan interaktív műhelybeszélgetés volt, ahol a résztvevők közösen gondolkodhatnak, megoszthatják véleményeiket, és az akadémiai modellek nyomán reflektálhatnak a saját helyzetükre és lehetőségeikre a tanulás…
Merre is keressük a felsőoktatás jövőjét?
Nagy, sok témát és diszciplínát átfogó kérdések vizsgálata esetén gyakran úgy érezzük, hogy a górcső alá kerülő téma olyan sokféle, hogy nem is tudjuk, hol érdemes nekikezdeni az elemzésnek. Kutatásunkban úgy éreztük, hogy az lenne a megfelelő kezdeti lépés, ha egy afféle térképet kaphatnánk a kezünkbe, amely megmutatja, hogy milyen kulcsfogalmakat érint a nemzetközi szakirodalom, mik azok a – ha úgy tetszik – tereptárgyak, melyek megismerésével a jövőbeni tájékozódás már könnyebbé válhat, de önmagában is érdekes képet vet a felsőoktatás-kutatásról. Ha a térképünk sarkában össze…
Mentálhigiénés krízis a felsőoktatásban – az egyetemnek gazdasági érdeke a változás
Az egyetemi élet sokak számára egyet jelent a bulizással, az izgalmas lehetőségekkel és a felhőtlen fiatalság megélésével. Az utóbbi évek vizsgálatai azonban egy egyre inkább elharapódzó mentálhigiénés krízisre hívják fel a figyelmet, melynek megoldása ráadásul az oktatási intézmények gazdasági érdeke is lenne. A felsőoktatás nem csak a tudásátadás, de a szellemi és szociális nevelés egyik kiemelten fontos terepe, mégis, az utóbbi évek vizsgálatai egy olyan tendenciát rajzolnak ki, melyek rávilágítanak, hogy milyen jelentős mértékű a mentális nehézségek és betegségek jelenléte az egyetemi szférában.